2016. július 17., vasárnap

Verpelét vulkán


Verpelét -Várhegy - tanösvény kezdete
A héten a Heves Megyei Hírlapban olvastam a verpeléti „kincsről”. Ez nem más, mint egy vulkán maradványa, ami viszonylag épen maradt meg, de igazából nem ismerik az emberek.
Parádfürdőn egy erdei iskolában dolgozom. Ott az általános ismertetőben olvastam először a verpeléti vulkánmaradványról, de akkor még nem tudtam hogyan is lehet megközelíteni. Egy vittem a karbantartómat haza Verpelétre. Elhagytuk Tarnaszentmáriát, s már majdnem beértünk a településre, amikor megláttam bal kéz felé egy dombot, s megkérdeztem az a vulkán maradványa?.  A válasz igen volt. Akkor döntöttem el, hamarosan felkeresem ezt a helyet.
Kráter oldalfala
Kráter oldalfala
Ez végül is az elmúlt nyáron következett be, s most döbbentem rá, hogy nem is írtam róla semmit. A helynek neve Várhegy, bár a névadó középkori várnak már nyomát sem lehet látni. A szabadságharc idején még állt, de a múlt század elejére teljesen eltűnt a hegy tetejéről. Sokáig követ bányásztak ezen a helyen – így eltűnhetett a vár – s a hegy központi részét is kifejtették, ez alatt viszont akaratlanul is kibontották az ország – sőt Közép Európa - egyetlen szinte eredetiben megmaradt vulkáni kúpját. Ilyet a közelben nemigen lehet látni, a legközelebbiért Olaszországba Nápolyig kellene utaznunk. Ott a Vezúv oldalában lehetne hasonlókat felfedezni. Az itteni Várhegy nem más, mint egy vulkánembrió, amely a mátrai vulkanizmus egy késői szakaszában keletkezett, így a természet felszínpusztító erőinek már nem volt lehetőségük a teljes eltüntetésre. Tehát a kövek kifejtésével kibontották a kráter falát, amiben nagyon jól megfigyelhető hogyan is keletkezhet egy vulkán.

Vulkáni kráter

Sajnos ezt a helyet nem becsüljük meg eléggé, szerintem itt egy olyan természeti érték van a kezünkbe, amit lehetőség szerint jobban ki kellene használni. Úgy vélem Verpelét városa és a Bükki Nemzeti Park megtesznek ennek érdekében mindent, ami lehetséges. Egyelőre ennek talán első lépése az, hogy a terület a Natura 2000 hálózat természet-megőrzési területévé nyilvánították.

Leánykökörcsin
Ennek a területnek azonban nemcsak geológiai értékei vannak, hanem botanikailag is jelentős. Ahhoz azonban, hogy ezeket az értékeket megfigyelhessük, különböző időben kell oda ellátogatni. Legkorábban a sárgán virító tavaszi héricset nézhetjük meg, de sorra jönnek utána az érdekes növények, mint a leánykökörcsin, az árvalányhaj, majd a magyar zergevirág, a nagy ezerjófű, a sárga kövirózsa, a többi egymás után. A hegy lábánál tüskés cserjéseket láthatunk, ezek akár jelentősen meg is nehezíthetik az ösvényen való haladást, egy kicsivel fentebb gyeptársulásokat láthatunk, ha pedig a felértünk a peremre akkor sziklagyepeket figyelhetünk meg.
Állatvilágát a különböző gyíkok és védett lepkék jellemzik.

Javaslom, aki a környéken jár keresse fel, geológiai különlegességet láthat, ami egyedülálló Közép-Európában is.


Verpelét látképe a Várhegyről

Nem jelent nagy fizikai kihívást a felkeresése. A parkoló és a hegy teteje között összesen 31 m a szintkülönbség, s a tanösvény hossza sem sokkal több, mint 1 km. 

2 megjegyzés:

  1. https://plus.google.com/u/0/photos/photo/109080325834042135445/6091274452176214466?icm=false&iso=true

    VálaszTörlés